Gépkocsik kötelező felelősségbiztosítása 2013/2014: (GFB) – Ahogy a neve is jelzi, ez egy kötelező biztosítás, amelyet mindenkinek meg kell kötnie, akinek valamilyen gépjárműve van (legyen az személy- vagy teherautó, motorkerékpár, vagy akár csak egy rendszám nélküli robogó). Célja, hogy az általunk másoknak okozott károkat térítse meg, helyettünk. A felelősségbiztosítást érintő kérdéseket kormányrendelet szabályozza. GFB nélkül nem vehetünk részt a közúti forgalomban, ellenkező esetben súlyos bírságokkal, valamint azzal szembesülhetünk, hogy egy véletlenül okozott kárt a saját zsebünkből kell kifizetnünk. A MABISZ Kártalanítási Számla ugyan megtéríti azokat a károkat, amelyeket GFB megkötése nélkül közlekedők okoznak, de aztán kíméletlenül behajtja az összeget a károkozón.
A kötelező felelősségbiztosítást a gépjármű tulajdonosa, vagy üzembentartója kötheti meg – ez az esetek túlnyomó többségében ugyanazt a személyt (vagy céget) jelenti. Különböző tulajdonos és üzembentartó leginkább lízingelt gépkocsiknál fordul elő, valamint azokban az esetekben, ahol – például költségkímélő célzattal – az autó használati jogát nem adásvétellel adja át valaki.
A GFB nem csak a gépkocsi tulajdonosára nézve kötelező, hanem a biztosítóra is. Ez azt jelenti, hogy ha eldöntöttük, hogy melyik biztosítóval kívánjuk megkötni, akkor az a biztosító nem utasíthatja vissza az ajánlatunkat (mint azt más biztosítási formáknál elvileg megteheti), hanem köteles azt befogadni. A kötelező felelősségbiztosítás alapján a biztosító által, helyettünk kifizetett kártérítés nem korlátlan, de meglehetősen magas a határösszeg: dologi károk esetében 500 millió forint, személyi sérüléses károknál pedig 1250 millió forint. (Ezek az összegek egyébként már EU-kompatibilisek, kb. 2 millió és 5 millió eurónak felelnek meg.)
Kötelező biztosítás új gépjárműre: Új autó, motorkerékpár vásárlásakor a szalonban több dolgot is szeretnének elintézni, így a forgalomba helyezéshez feltétlenül szükséges kötelező biztosítás megkötését is. Kérdés, hogy jó-e ez nekünk? Olyan szempontból biztos jó, hogy kényelmes, mert az ilyenkor felmerülő sok elintéznivaló közül legalább ennek a terhe lekerül a vállunkról, de anyagilag valószínűleg nem járunk jól. A márkakereskedésekben jellemzően csak a velük szerződött biztosítók ajánlatai közül választhatunk, amelyek között nagy valószínűséggel nem lesz ott a piacon elérhető legkedvezőbb ajánlat, így a szükségesnél akár két-háromszor is többet fizethetünk. Érdemes tehát megfontolni, hogy a GFB-kötést magunk intézzük, annál is inkább, mert portálunkon pár perc alatt valóban a teljes kínálatból választhatjuk ki a legmegfelelőbb biztosítást. Ha a szalonban azt állítanák (nemegyszer előfordul), hogy ez az út nem járható, ne higgyük el, mivel a rendszerünk által megküldött ajánlati igazoló mindenben megfelel a követelményeknek. A márkakereskedők további érve szokott lenni, hogy a gépjármú átvétele előtt még nem lehet tudni annak a rendszámát, így nem lehet rá előzetesen megkötni a szerződést, csak a tényleges átvétel napján. Rendszerünket azonban erre is felkészítettük, és így arra is van lehetőség, hogy a szerződést rendszám megadása nélkül, "adathiányosan" kössük meg. Az ilyen szerződés épp olyan érvényes lesz, minden előírásnak megfelel, és csak annyi további dolgunk lesz vele, hogy a rendszám ismertté válása után a hiányzó adatot pótolni kell. Új gépjármú vásárlása esetén ezért feltétlenül ajánljuk, hogy tájékozódjon oldalunkon, mert lehet, hogy több tízezer forint felesleges kiadástól kíméli meg így magát.
Kötelező biztosítás használt gépjárműre: Használt gépjárművet jellemzően magánforgalomban, vagy gépjármű-kereskedésben vásárolunk, de mindkét esetben szükségünk lesz egy kötelező felelősségbiztosításra. Nem közismert, de az év közbeni, vásárlás miatti biztosításkötések száma bőven meghaladja az év végi biztosítóváltás miatti kötések számát, így ez sokkal több embert érint. A kereskedésben vásárolt gépjármú felelősségbiztosításának megkötésekor hasonló helyzetben vagyunk, mint az új gépjármű vásárlása esetén (a kereskedésben nem biztos, hogy a legmegfelelőbb ajánlatot kapjuk), a helyzet csak annyival egyszerűbb, hogy előre ismerhetjük a megvásárlandó gépjármű rendszámát. Így lehetőségünk van arra, hogy az autóért, motorkerékpárért már a rendszerünkben megkötött szerződéssel, és a kinyomtatott ajánlati igazolóval menjünk. A magánforgalomban történő vásárlásnál a legtöbbször elkövetett hiba, hogy valaki megveszi az autót, vagy motort, majd hazaindul vele úgy, hogy a kötelező biztosítás megkötését későbbre hagyja. A kevésbé kínos eset ilyenkor az, ha rendőri ellenőrzéssel találkozunk, de sokkal kellemetlenebb, ha véletlenül pont ekkor okozunk egy kárt. (Ez nem is olyan ritka eset, hiszen egy új, még meg nem szokott autóban ülve sokkal könnyebb hibázni.) Mivel az adásvétel ekkor jogilag már megtörtént, ilyenkor a régi tulajdonos kötelezője már nem érvényes (és nyilván nem is menne bele, hogy az ő kötelezője terhére rendezze a biztosító a kárt, rontva ezzel a bónuszát). Épp ezért használt gépjármű vásárlása előtt is feltétlenül gondoskodjunk a kötelező felelősségbiztosítás megkötéséről – ha pedig erre még sincs előzetesen lehetőség, akkor még mindig betérhetünk például a legközelebbi netkávézóba, hogy pár perc alatt gondoskodjunk róla.
Kötelező gépjármű felelősségbiztosító váltása 2013-évre: Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy GFB szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók október végén hozzák nyilvánosságra következő évi díjtáblázataikat, így ha kedvezőbb ajánlatot találunk, november hónap folyamán (de december 31-re) felmondhatjuk szerződésünket, majd december végéig kell megkötnünk az új szerződést. Alapesetben a biztosítóváltás nem egyszerű folyamat, sok mindenre kell odafigyelnünk, és egy esetleges hiba kellemetlen következményekkel járhat. Először is a biztosítók díjtáblái olyan bonyolultak, hogy azt egy szakember is csak nehezen tudja értelmezni, így a következő évi díjak pontos meghatározása szinte lehetetlen. Továbbá figyelni kell arra, hogy a megfelelő tartalmú felmondásunk igazoltan beérkezzen a biztosítóba december 1-ig, az új szerződést pedig december 31-ig kell megkötnünk. Tennivalóink még ekkor sem érnek véget, a következő év elején régi biztosítónktól be kell szereznünk kártörténeti igazolásunkat, és azt – szintén igazoltan – el kell juttatnunk az új biztosítónkhoz. Mindezektől a kellemetlenségektől azonban megkímélhetjük magunkat, ha online alkusz szolgáltatását vesszük igénybe. Így pár perc alatt könnyedén megtudhatjuk az összes biztosító következő évi díjajánlatát, kiválaszthatjuk közülük a legmegfelelőbbet, majd egyetlen fax megküldésével tennivalóink végére is értük – minden mást azt alkuszcég intéz helyettünk. Az internetes biztosítóváltásnak tehát több előnye is van a saját ügyintézéshez képest: tennivalóink sokkal egyszerűbbek, hiszen azokat szakemberek végzik el helyettünk, szinte semmit nem ronthatunk el, így végig biztonságban vagyunk, és nem utolsósorban a több ezer (vagy akár több tízezer) forintos díjkülönbözetet még tovább is növelhetjük az online kedvezményekkel – és mindezekért egyetlen forintot sem kell fizetnünk.
A kötelező felelősségbiztosítási bónusz-malusz: A kötelező felelősségbiztosítás rendszerének markánsan jellemző része a bónusz-malusz rendszer. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki nem okoz kárt, évente egyre nagyobb bónuszosztályba kerül, így biztosításának díja egyre kisebb lehet, akár az eredeti felére is csökkenhet. Aki viszont kárt okoz, bónuszfokozata csökkenését lesz kénytelen elviselni – rövid időn belüli több károkozás esetén a legrosszabb malusz-fokozatban az alapdíj kétszeresét, de akár háromszorosát kell fizetnie. A legkedvezőbb bónuszosztály eléréséhez 11 év balesetmentes vezetésre van szükség, ezért a már megszerzett bónuszunkra érdemes vigyázni. A legalapvetőbb persze az, hogy lehetőleg ne okozzunk gépjárművünkkel kárt, de arra is figyelnünk kell, hogy biztosítási díjunkat mindig időben fizessük be, mert ha akár egyszer is kicsúszunk a fizetési határidőhöz képesti 30 napos türelmi időből, a szerződés megszűnése, majd újrakötése miatt ismét visszakerülünk az A0 kategóriába. Gépjárműcsere esetén - azonos kategóriában, tehát például autóról autóra, motorról motorra – átvihetjük megszerzett bónuszunkat, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha a régit már eladtuk, és a biztosítótól kikértük a kártörténeti igazolást. Gyakori tévhit, hogyha valaki pl. egy beszámítási akció keretében leadta régi autóját a kereskedőnél, akkor úgy gondolja, hogy azt már el is adta, de valójában az mindaddig a nevén marad, amíg a kereskedő nem értékesíti – addig pedig a bónuszfokozat sem vihető át az új autóra. Meglepő, de lehetséges, hogy egy kisebb koccanás utáni kárt érdemes lehet saját zsebből kifizetni. A károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy párezer forintos kárnál, mint egy többmilliós kárnál, két fokozatot lépünk vissza, és persze nem lépünk egyet előre… Ez a három fokozat általában 15% díjkülönbözetet jelent, mégpedig annyi évig, ami elméletileg a B10 fokozat eléréséhez szükséges, ez pedig összességében már akár százezer forintot is jelenthet.
Fontos tudnivalók a kötelező biztosításról
- Először is bármikor tudnunk kell igazolnunk, hogy rendelkezünk érvényes szerződéssel. Ehhez a forgalmi engedélyünk mellett kell tartanunk az ajánlati igazolót, a kötvényt, vagy a biztosító által kiadott igazolólapot, forgalmi engedéllyel nem rendelkező jármű (pl. segédmotor-kerékpár) esetében pedig a szerződéskötéskor kapott, majd a járműre felragasztott matrica szolgál erre a célra. Közúti ellenőrzéskor a rendőr a szerződés megkötését jogosult ellenőrizni, a díjfizetést már nem, de ennek ellenére – a felesleges viták elkerülése céljából – érdemes lehet befizetési bizonylatunkat, vagy annak másolatát szintén magunknál tartani.
- Szintén elengedhetetlen kötelezőnk bizonylatainak bemutatása az időszakos műszaki vizsgán, valamint természetesen abban az esetben, ha netán baleset részesei lennék. Ez utóbbi esetben – ha nem mi vagyunk a hibásak, akkor is - szükségünk lesz egy, vagy több baleseti kárbejelentő lapra is, ezt a biztosítónk ingyen bocsájtja rendelkezésünkre, mindig tartsuk a kesztyűtartóban.
- Ha elhagyjuk az országot, feltétlenül szerezzük be a zöldkártyát is (ez nem azonos a környezetvédelmi vizsgálatot igazoló lappal), biztosítónk ezt is ingyen bocsájtja rendelkezésünkre. Noha nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy mely országok fogadják el egymás kötelező szerződéseit, és így elméletileg a legtöbb esetben erre a dokumentumra nem lenne szükség, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy bizonyos országokban a rendőrök kérik a zöldkártya bemutatását – és hát kinek van kedve egy idegen ország rendőrével az ő nyelvén jogi vitát folytatni?
- Végezetül a legfontosabb tanács: baleset után, ha személyi sérülés is történt (ez esetben kötelező), ha külföldi gépjármű is részese a balesetnek, vagy ha a baleset résztvevőinek nem sikerül teljesen egyértelműen megállapodniuk a felelősség kérdésében, mindig hívjunk rendőrt, így sok további kényelmetlenségtől szabadíthatjuk meg magunkat.
Teendők kár esetén: Ha baleset részesei leszünk, először is azt kell megállapítanunk, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, természetesen legelőször a mentőket, majd a rendőrséget is értesíteni kell. Ezután biztosítani kell, hogy a balesetet szenvedett járművek ne okozhassanak újabb balesetet, például elakadásjelző háromszögek kihelyezésével. A rendőrséget akkor is feltétlenül értesíteni kell, ha a balesetnek külföldi gépjármű is részese, vagy ha az érintettek nem tudnak egyértelműen megállapodni a felelősség kérdésében. Ha van rá lehetőségünk, fényképezzük le a baleset helyszínét és a keletkezett károkat, akár csak egy kamerás mobiltelefonnal is, valamint keressünk szemtanúkat, ezzel is sok későbbi vitát előzhetünk meg. Ezután – ha lehetséges – tegyük szabaddá az úttestet, hogy a szükséges adminisztráció idejére ne tartsuk fel feleslegesen a forgalmat. Feltétlenül tételesen ellenőrizzük le a baleset összes résztvevőinek iratait (személyi, jogosítvány, forgalmi, biztosítási adatok), majd töltsünk ki minden résztvevő részére egy baleseti kárbejelentő lapot – amely remélhetőleg van nálunk. Ha nem mi vagyunk a hibásak, és gépjárművünk mozgásképtelenné vált, akkor az ellenfél kötelezőjének terhére hívhatunk trélert. A szállítást ugyan ki kell fizetnünk, de ezt a biztosító meg fogja téríteni. A baleset után a kárt be kell jelentenünk az illetékes biztosítónak (akkor is, ha mi voltunk a hibásak, elvégre a mi szerződésünk alapján fogják rendezni a másik kárát). Ha mi voltunk a "szenvedő fél", akkor lehetővé kell tennünk a károkozó biztosítójának, hogy szakértője megszemlézze a járművünket – ezt történhet a biztosító kárfelvételi egységénél, de ki is hívhatjuk otthonunkba, vagy a szervizbe, ahol majd a javítást elvégzik.
Hasznos tanácsok:
1. Az online kötelező olcsóbb! Mindenki szeretné a lehető legolcsóbban megúszni a kötelezőt, ráadásul itt szinte azonos szolgáltatásokat kapunk, igen eltérő árakon. A lehetséges díjakat gyakorlatilag csak az online szolgáltatás igénybevételével tudjuk összehasonlítani. Ennél is fontosabb azonban, hogy az online kedvezmények (amelyek akár 30%-ot is elérhetnek) igénybevételével még az egyéb módokon elérhető legolcsóbb szerződésnél is olcsóbbat találhatunk, így a kényelem és gyorsaság nyújtotta előnyök mellett még többet spórolhatunk.
2. Ne 3 ajánlatból válasszon kötelezőt! Kötelező biztosítást köthetünk a biztosítók ügyfélszolgálatán, vagy üzletkötőinél, de ott nyilván csak az adott biztosító termékét vásárolhatjuk meg. A márkakereskedésekben, használtautó-kereskedésekben már nagyobb a választék, általában három ajánlat közül választhatunk – de még így sem biztos, hogy a legolcsóbbat kaphatjuk meg. Az online szolgáltatás igénybevételével azonban a teljes piaci kínálatból, árgaranciával választhatunk, így minden szempontból ez a legjobb megoldás.
3. Érdemes-e az egyesületekkel szerződni? A válasz természetesen nem lehet egyértelmű. A biztosító egyesületek díjai gyakran alacsonyabbak, mint a "nagy biztosítóké", mert nonprofit jelleggel, és komoly hálózat fenntartása nélkül működnek. Hátrányuk is épp ez lehet, ha bármilyen ügyintézés válik szükségessé (akár csak egy zöldkártyára lenne szükségünk), sokkal nehezebben érhetők el, mint a legnagyobb biztosítók, amelyek gyakorlatilag minden városban tartanak fenn ügyfélszolgálatot. Attól azonban nem kell tartanunk, hogy a biztosító egyesületek ne lennének képesek kifizetni helyettünk az általunk okozott károkat.
4. Milyen kedvezményeket vehetek igénybe? Már csak felsorolni is lehetetlen a biztosítók által alkalmazott kedvezményeket (amelyek száma már bőven száz felett van), hát még azt, hogy melyik milyen feltételekkel vehető igénybe.
5. Mire kell figyelni a díjfizetésnél? Leginkább arra, hogy még véletlenül se csússzunk ki az esedékességtől számított 30 napos türelmi időből, mert ez esetben a szerződésünk automatikusan megszűnik. Nagyon fontos az is, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos minden felelősség a miénk a jogszabályok szerint, tehát akkor sem ülhetünk tétlenül, ha a biztosító esetleg későn, vagy egyáltalán nem küld csekket.
6. Minden esetben fizet helyettem a biztosító? A válasz röviden: igen. Ennek oka a magyar jogrend károsultvédelmi kialakítása. Azonban mégsem engedhetjük meg, hogy kötelező nélkül, vagy esetleg ittasan közlekedjünk, vagy szándékosan okozzunk kárt, mert ugyan a biztosító (vagy a MABISZ Kártalanítási Számla) ilyenkor is megtéríti az okozott kárt, de utána könyörtelenül behajtja rajtunk a kifizetett összeget.
2012. március 7., szerda
A blog átalakul a biztosítás kalkulátorok blogjává :)
A kgfb törvény hatálya
1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére történő belépésének, valamint a Magyar Köztársaság területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti - megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő - e törvényben nem szabályozott - feladatok ellátására;
b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve
által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
A biztosítási szerződés területi hatálya
§ A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
§ (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa.
Díjtarifa, díjhirdetés
§ (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.
(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.
(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.
(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(6) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
§ (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerint módosul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére történő belépésének, valamint a Magyar Köztársaság területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti - megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő - e törvényben nem szabályozott - feladatok ellátására;
b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve
által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
A biztosítási szerződés területi hatálya
§ A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
§ (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa.
Díjtarifa, díjhirdetés
§ (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.
(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.
(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.
(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(6) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
§ (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerint módosul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
- Ha az alapszerződésben biztosított személygépjármű baleseti jellegű sérülés miatt működésképtelenné válik, ha a gépjárművet ellopják, vagy ha a gépjármű olyan alkatrészeit, tartozékait lopják el, illetve a lopási kísérletben olyan alkatrészei sérülnek meg, ami miatt a gépjármű üzemképtelenné válik, a kiegészítő biztosítási szerződéssel rendelkező partnereink a javítás időtartamára kölcsöngépjárművet vehetnek igénybe. Nem javítható sérülések vagy lopáskár esetén maximum 15 napra, a biztosítási egység többszörözésével 30, illetve 45 napra vehető igénybe a szolgáltatás.
- A kölcsönzött gépjármű bérleti díját a szerződésben meghatározott összeg erejéig, 20 százalékos önrészesedés levonásával, társaságunk viseli.
2012. február 1., szerda
Seobaglyak kötelező bejegyzés !
A kötelező seobaglyak bejegyzést írom éppen, semmi ötletem nincs, hogy mit írjak ide seobaglyak témában, de kötelező valamit hiszen nem lehet ezt sem hanyagolni. Gondoltam rá már, hogy átalakítom a blogot de jelenleg nincs semmi ötletem ezzel kapcsolatban, így marad ez és a kötelező posztok :)
2012. január 6., péntek
seobaglyak és bérek alakulása 2012-1
A seobaglyak bére sem változott 2012-évben sajnos, pedig a bérkompenzáció
igen gyorsan terjed így az év elején. Pedig az árak emelkednek nagyon, a
bérek nemigen követik ezt a tendenciát idén sem ha további információra van
szüksége a bérekkel kapcsolatban akkor látogasson ide : bérkompenzáció 2012 :)
igen gyorsan terjed így az év elején. Pedig az árak emelkednek nagyon, a
bérek nemigen követik ezt a tendenciát idén sem ha további információra van
szüksége a bérekkel kapcsolatban akkor látogasson ide : bérkompenzáció 2012 :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)