KGFB - átváltás, átkötés kalkulátor

Kötelező biztosítás kalkulátor 2016

Kötelező biztosítás kalkulátor 2016 : A biztosító váltás törvényileg szabályozott, ezért érdemes megismerni a legfontosabb tudnivalókat. Ha biztosítót szeretnénk váltani, legkésőbb a biztosítási évforduló előtti 30. napig írásban fel kell mondanunk meglévő kötelező biztosításunkat (a felmondásnak már a 30 napos határidő előtt be kell érkeznie a régi biztosítóhoz).

 Így legalább 30 napunk van eldönteni, hogy melyik biztosítónál fogjuk azt újra megkötni, vagy esetleg ugyanannál újrakötni. Döntés előtt célszerű tájékozódnunk az elérhető kedvezményekről, egyéb díjcsökkentési lehetőségekről, illetve a biztosítótársaságról is. Ha későbbi időpontban mondjuk fel kötelező biztosításunkat, akkor az új szerződés semmisnek tekintendő, és a régi szerződésünk marad érvényben.

Fontos tudnivalók a kötelező biztosítás váltásról!

Mikor van a kötelező biztosításom évfordulója?

Ha Ön 2010. január 1-je előtt kötötte kötelező biztosítását, akkor a szerződés évfordulója a mindenkori naptári év első napja, azaz január 1-je. 2010. január 1-jétől azonban a törvény lehetőséget ad az ún. évközbeni fordulóra, ami azt jelenti, hogy ha Ön pl. 2012. április 15-én kötötte szerződését, akkor a biztosítás évfordulója 2013. április 15-én lesz (és nem január 1-jén!).

Igaz, hogy a biztosítók már évközben is bármikor új díjtarifát hirdethetnek?

Igen. Az eddigi szabályozás szerint csak évente egy alkalommal, október 30-án tehették közzé új díjaikat a biztosítók („kötelező biztosítási kampány”). 2013. január 1-jétől ez megváltozik, és évente többször is új díjtarifát hirdethetnek a társaságok.
Fontos azonban, hogy a díjváltozás hatályba lépése előtt 60 nappal nyilvánossá kell tenni az új díjakat, ezek azonban csak  új díj hatálybalépését követő évfordulójú szerződésekre lesz alkalmazható. A díjak egyszerű és gyors tanulmányozásához, összehasonlításához használjon kötelező biztosítási online kalkulátort!

Drágább lehet a kötelező biztosítás 2016-tól, az egyik cég csődbe is ment

A román Astra biztosító nem tőkésítette fel magát a hatóság kérésének megfelelően, ezért a román pénzügyi felügyelet (ASF) visszavonta a cég működési engedélyét, és fizetésképtelenné nyilvánította a biztosítót, írja az MTI. A magyarországi ügyfelekkel is rendelkező biztosító ellen csődeljárást kezdeményeztek.

Tavaly februárban az Astra még piacvezető volt hárommillió ügyféllel: ekkor rendelt ki felügyeleti biztost az ASF a biztosítóhoz, amely 490 millió lejes (34,3 milliárd forint) tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre, a második, 420 millió lejes tőkeemelés már nem jött össze határidőn belül.
Az Astra ügyfeleit az állami garanciaalapból kárpótolják a román törvények által megszabott mértékben. Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31,2 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében. Megkerestük az Astrát azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi ügyfeleket is román káralapból kártalanítják-e, és hogy nekik pontosan mit kell tudniuk a kártanítás folyamatáról. A választ közzétesszük, amint megkapjuk.

Az ASF elnöke szerint az elmúlt másfél évben azért nem sikerült talpra állítani a biztosítót, mert a felügyeleti biztos erőfeszítéseit a részvényesek "kapzsisága" meghiúsította, hiszen több fontos külföldi befektető is érdeklődött az Astra feltőkésítése iránt. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
Az MNB azt közölte, hogy a román és magyar garanciarendszer is helytáll az Astra magyar fióktelepének károsultjaiért. Emellett az MNB elvárja az Astrától és a közvetítőiktől, hogy ne adjanak már el több terméket. Az Astra hazai súlya elenyésző volt egyébként a biztosítási piacon, a díjbevételeik alapján az egyszázalékos piaci részesedést sem értéke el. 
A hazai biztosítási törvény alapján a román kártalanítás mellett a MABISZ által kezelt Kártalanítási Alap (KALAP) helytáll minden, az Astra Fióktelepével – mint felszámolás alatt álló biztosítóval – szembeni kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kártérítési igény esetén. A jegybank adatai alapján a KALAP rendelkezik a kgfb károk rendezéséhez szükséges mértékű forrásokkal. Forrás